A gravitáció és a globális felmelegedés kapcsolata

Felhasználói értékelés: / 4
GyengeLegjobb 

0 Hozzászólások

A tengeráramlatok leállása bizonyos?

A klimaváltozással foglalkozó szakértõk szerint a tengeráramlatok leállása már bizonyos tény és hosszú távon valós kockázati tényezõt jelent. Szerintük a trópusi térségbõl Észak-Európába hõt szállító Golf-áramlatot a sarki jégsapkák olvadása állítja majd le, mivel a belõlük kiolvadó édesvíz megváltoztatja a tengervíz sótartalmát és ezzel megszûnik a hideg-meleg vizek függõleges áramlása.
Máshonnan is érkezik veszélyjelzés. A világûrben - többek között - két különleges mûhold is kering, amely a Föld felszínén tapasztalható gravitácót méri és jelzi. A Föld gravitációja ugyanis bolygónk egyes területein más és más. Ennek az az oka, hogy a talaj összetétele is különbözik. Sokkal több anyag van a nagy hegyekben vagy az Atlanti-óceán fenekén húzódó árkok mentén, ahol állandóan új és új anyg bugyog fel a mélybõl, mint a sík területeken. A két mûhold - GRACE I. és II. a nevük -, azt figyelik hogy hogyan változik a Föld vonzereje, továbbá hol, miként és mennyire.

Tudni való, hogy nemcsak a szilárd anyagnak van gravitációs ereje, hanem a víznek is, valamint a levegõnek is. Ha például valahol az óceánban a szokásosnál több víz jelentkezik, akkor a megduzzadt áramlatnak a vonzereje megnövekszik. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért növekszik meg egy egy áramlat az óceán vizében? Minden valószínûség szerint azért mert hogy az északi és a déli sarkokon nagy mennyiségû jég és hó olvad el. Így hatalmas víztömegek áramlanak dél, illetve észak felé. A megnövekedett gravitáció folytán érthetõvé válnak a szelek kialakulásának talányai. De a megnövekedett gravitáció befolyásolja az atmoszféra állapotát is, a viharok, az esõk és más idõjárási jelenségek elõfordulását és erõsségét.

Valami persze történik a Földdel. Valami, ami nagy jelentõségûvé válhat, igen rövid idõ múlva. A szakemberek egy valamit máris kijelentettek: míg évszázadok alatt a föld gravitációs szempontból állandóan hízott és vastagodott egy széles sávban az egyenlítõ mentén, most inkább laposodni látszik. A bolygó hízása annak volt köszönhetõ, hogy nem volt olvadásos utánpótlása a tengerek vizeinek, így csak a Föld tengely-forgásának, valamint krumpliszerû alakjának volt köszönhetõ, hogy bolygónk gömbölyödött. Mostanában azonban hirtelen egyre kisebb kezdett lenni a gravitáció az egyenlítõ mentén, mert az újabb vízmennyiségek lapossá tették a Földet, hiszen északról és délrõl egyre újabb és újabb vízmennyiség laposítja a bolygót, illetve a Föld gravitációs mezejét.

A gravitáció növekedésének következményei

A Földön tehát ez a vizes átrendezõdés erõsen hat a gravitációs erõre. Az ellaposodás valamikor 1998. táján kezdõdött. Mik lehetnek ennek a változásnak a következményei?
A gravitáció változása végbemegy az atmoszférában is – viharok keletkeznek, amelyek eddig soha nem látott pusztításokat végeznek. Tapasztalható a vizekben, mert megmagyarázhatatlan áradások alakulnak ki és a tengerek vízszintje várhatóan gyorsan emelkedik. A Föld mélyében is tapasztalható a gravitáció ingadozása és növekedése. Iszonyú erejû földrengések várhatók már a közeljövõben, és ha ezek a kéregtörések a tengerek fenekén keletkeznek, a víz felszínén hatalmas szökõárak keletkeznek, amelyek akár 20 kilométeres távolságra is becsapnak a partvonalon túlra. Nagy vulkánkitörések is keletkeznhetnek, nemcsak a felszínen, hanem a tengerek mélyén is, amelynek következtében szárazföldek tünhetnek el vagy újabbak emelkedhetnek fel.
Maguk a tudósok is megdöbbentek azon, hogy miként keletkezhettek olyan mérhetetlenül gyorsan a gravitációs problémák, de késõbb megértették, hogy a fõ bûnös a tengerek hatalmas mennyiségû vize. Sem a szilárd anyag, sem a levegõ tömege nem képes ilyen gyors gravitációs változások létrehozására, csak az olvadás folytán keletkezett vízmennyiség a tengerekben. Az olvadékvizek megdöbbentõ gravitációs anomáliákat képesek elõidézni, miközben erõteljesen nyomulnak északról délre, illetve délrõl észak felé.