Kampány a Plútóért

Felháborodást keltett egyes csillagászkörökben, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió közgyûlésének utolsó napján megfosztották a Plútót bolygó besorolásától. A közgyûlés elé került javaslatokat kidolgozó testület elnöke szerint ráadásul a közgyûlés résztvevõi közül már alig voltak néhányan Prágában, így csak az illetékes tudósok 10 százaléka szavazott a sorsdöntõ napon.

A közgyûlés döntését egyenesen kínosnak nevezte a NASA Plútó-missziójának vezetõje. Alan Stern úgy véli, rendkívül erõltettet dolog választóvonalat húzni a törpebolygók és a bolygók között. – Ez olyan, mintha kijelentenénk, hogy egyes emberek nem emberek, valamiféle önkényes okra hivatkozva – mondta.

A meghatározással is baj van?

Alan Stern szerint már a „bolygó" most elfogadott meghatározása is sántít, hiszen nemcsak a „számûzött" Plútó, hanem több más, a kategóriában maradt égitest sem teljesíti azt a feltételt, miszerint keletkezésükkor az úgynevezett akkréciós korongban tisztára söpörték környezetüket, így nem maradt utánuk törmelékzóna.

A NASA munkatársa szerint ez többek között a Földre, a Marsra, a Jupiterre és a Neptunuszra sem igaz. A Föld például 10 ezer Föld-közeli aszteroidával, a Jupiter pedig 100 ezer kis égitesttel együtt kering pályáján, amelyek alapvetõen a Naprendszer kialakulásának idejébõl maradt törmelékek. – Ha a Neptunusz tisztára söpörte volna a pályáját, akkor a Plútó nem volna ott – tette hozzá Alan Stern, aki elmondta, hogy a hasonlóan gondolkodó csillagászokkal egy petíciót indított a Plútó visszasorolására.

Dudálj, ha a Plútó még mindig bolygó

A döntés nyomán már megjelentek az interneten az elsõ autós matricák, amelyeken az áll: „Dudálj, ha a Plútó még mindig bolygó!".
A Nemzetközi Csillagászati Unió határozatát kommentáló köremailekben pedig International Astronomical Union helyett csak Irrelevant Astronomical Unionnak, vagyis Irreleváns Csillagászati Uniónak becézik a szervezetet.

Alig voltak a szavazáson

Idõközben kiderült az is, hogy a döntést meghozó közgyûlés résztvevõinek nagy része már nem volt Prágában. Owen Gingerich, a közgyûlés elé került javaslatokat kidolgozó bizottság elnöke szerint a határozat elfogadásakor csak a résztvevõk 10 százaléka szavazott. A Harvard professzora szerint fõleg azok maradtak az utolsó napra, akiknek fontos volt, hogy ne nyilvánítsák bolygóvá a Plútóhoz hasonló méretû égitesteket, hogy – amint Iwan Williams, a csillagászati unió egyik elnöke fogalmazott – ne váljon túlzsúfolttá a bolygók klubja.

Owen Gingerich szerint ezért a jövõben fontos volna, hogy elektronikus úton is leadhassák szavazatukat a csillagászok, fõleg egy ilyen történelmi kérdésben. – Ha mindenkinek Washingtonba kellene utaznia az elnökválasztásra, nagyon más eredményt kapnánk, mert alig szavazna valaki. A mai világban ez egy idióta megoldás – vélekedett a Harvard professzora.