A tudomány hatalmas tudást nyújt a fizikai, látható valóságról. Mindamellett sok kimagasló tudós felismerte, hogy a tudományos világkép nagyon korlátozott. Õk mondják, hogy a valóság nagyobbik része még feltáratlan. Logikailag valójában semmi sem mond ellent a fizikain túli valóság ideájának. Valóban van sokféle típusú jelenség, ami magától jelenik meg fizikailag de az eredete másféle energiákban van, mint az ismert fizikaiak.
Tekintsük át e jelenségeket.
A telepátia látszik a leginkább megszokottnak, fõleg a közeli hozzátartozóknál, mint az anya és gyermeke. Tény, hogy a telepátiát nem tanulmányozták sokat, valószínûleg azért, mert annyira megszokott volt. Mi egész egyszerûen nem vagyunk tudatában annak, mikor gondolkodunk sajátmagunk és mikor gondolkodnak mások bennünk. Meg kell kérdeznünk magunktól, vajon a megértésnek van-e olyan jelentõs eleme, mint a telepátia, közös és megosztott tudat, és vajon a megértés elvesztése részben nem a telepátia távollétének tulajdonítható-e. Biztosan tapasztaltunk valamennyien olyan jelenségeket, mint az emberi kedvesség érzékelése vagy rosszkedv, mint „sugárzás", bár sem szavakat, sem pillantást nem váltottunk. A nyáj tulajdonság és faji ösztönök az állatoknál a telepátiával magyarázható.
Tény, hogy a projekció jelensége általános, ez abban mutatkozik meg, hogy már sok ember mer nyíltan beszélni a tapasztalatairól. Mostanáig nem sok embernek volt kellõ belsõ ereje felülemelkedni a közvélemény és a tudomány általi gúnyolódáson.
Ehhez kapcsolódva alkalom nyílik, hogy ejtsünk néhány szót a dogmatizmusról, amely sajnálatos módon még nagymértékben jelen van a tudományban. Hinni, hogy tudod, figyelmes vizsgálódás nélkül, az dogmatizmus. Megtagadni valaminek a vizsgálatát azt állítva, hogy „összeütközik a természet törvényeivel", az a dogmatizmus. A valóság tényeit elvetni, azt állítva, hogy nem illik bele az uralkodó hipotézisbe, az dogmatizmus legrosszabb fajtája, azaz a saját mindentudásunkba vetett hit, amely szerint lehetetlen új felfedezést tenni, ami a jelen hipotézist kiütné, pedig a hipotézis mindig átmeneti. Tény, hogy az egész tudománytörténet annak a története, hogy egy rosszabb, korlátozottabb hipotézis kénytelen megadnia magát egy jobb, többet magába foglaló újabbnak.
Összefoglalva elmondható, hogy a leírt szuperfizikai jelenségek világosan demonstrálják, hogy a tudat képes mûködni a fizikai testtõl lényegesen nagyobb függetlenséggel, mint ahogy a materializmus feltételezi:
Ha a tudat képes függetlenül létezni a fizikai test nélkül is, akkor képes fennmaradni a fizikai test halála után is. „Nincs halál" ahogy a spiritiszták állítják és egy pártatlan nézõpontból szemlélve több szól e gondolat mellett, mint ellene. A spiritiszta jelenségek meggyõzõek. A spiritiszta hipotézis egy elfogadható magyarázata neki. Mégis sok ember viseltetik ellenszenvvel a spiritiszták által leírt „spirituális világgal" szemben. Ez triviálisan ízetlen, túl emberi és nem tudja kielégíteni a vágyunkat az igazi lelkiség felé. Mindamellett ez a tény adja a spiritizmusnak a valóság impresszióját. Miért kell az embernek nemesednie és bölcsebbé válnia csak azért, hogy kikerüljön e halandó testébõl?
A spiritizmus mutat nekünk egy új életet a „fátyol mögött". Bár ez az élet nem rendelkezik sokkal több értelemmel, mint amit a materializmus mutat a fizikai életre. Teljesen eltérõ, nagyobb és több pozitív perspektívát kapunk attól az ideától, hogy az élet egy iskola a nyerõ tapasztalatokért, a tudás kifejlesztéséért. És akkor egy földi létezés nem elegendõ. Az újjászületés ideája, a reinkarnáció egyre elterjedtebb nyugaton az utóbbi idõben.
Egy komoly kutató, prof Ian Stevenson az USA-ban, tanulmányozott embereket, akik állították, hogy emlékeznek elõzõ életeikre. Õ 20 reinkarnációra emlékeztetõ esetet dokumentált.
Mindaz, amit eddig felsoroltunk több, mint elég megcáfolni az egyoldalú materialista világnézetet. Ez megfelel a bevezetõnek egy jobban tartható világszemlélet és életszemlélet számára. Egy ilyen szemlélet a valóság nagyobb részét fogja lefedni, mint ezideig. Ez egy olyan szemlélet, ami nagyobb játékteret enged a tudat számára, egy függetlenebb szerepet az univerzum drámájában.
Vannak akik azt gondolják, hogy a tudomány fogja kifejleszteni ezt az új világképet saját magában. Mindamellett az új világszemlélet már teljesen ki van fejlesztve és majd 2700 éve létezik.
/Részlet Henry T. Laurency, Hylozoik írásából/| < Előző | Következő > |
|---|
bizony gyerekek ezek komoly dolgok sokat olvas...