Hylozoik

A tudomány hatalmas tudást nyújt a fizikai, látható valóságról. Mindamellett sok kimagasló tudós felismerte, hogy a tudományos világkép nagyon korlátozott. Õk mondják, hogy a valóság nagyobbik része még feltáratlan. Logikailag valójában semmi sem mond ellent a fizikain túli valóság ideájának. Valóban van sokféle típusú jelenség, ami magától jelenik meg fizikailag de az eredete másféle energiákban van, mint az ismert fizikaiak.

Tekintsük át e jelenségeket.

Telepátia mutatja, hogy a különbözõ indivídumok (állatok és növények szintén) rendelkeznek közvetlen kommunikációval egymás között. Az információ átmegy az indivídumok között anélkül, hogy szükség lenne a szervi érzékelés közvetítõ szerepére.
Tisztánlátás (Clairvoyance) egy képesség, amely felfogja, látja, megérti a dolgokat amelyek (állandóan vagy csak átmenetileg) túl vannak az érzékelésük határain, pl.: nagy távolságra vannak. A tisztánlátást használva „látunk" más formákat is, mint amelyek általában láthatóak, pl.: valamennyi lényt körülvevõ pszichikai atmoszférát.
Távollátás az a képesség, amellyel olyan dolgokat és történéseket lehet látni amelyek - állandóan vagy idõlegesen - túl vannak a fizikai érzékelés határain, pl.: térben és idõben nagy távolságra vannak.
Projekció (vagy testenkívüli tapasztalás) egy jelenség fogalma, ahol az ember (általában halálközeli állapotban) érzékeli, hogy elhagyta az öntudatlan szervezetét, rajta kívül volt és képes volt észlelni a környezetét. Felébredve képes volt korrekten leírni mi történt körülötte, míg nem mûködtek a testi érzékei.
Pszichometria egy objektum múltjának kiolvasó képessége közvetlenül a tudatodban, mintha összeköttetés lenne közte és valamiféle „természet memória" között.
Prekogníció (megérzés, prófétikus álom) megmutatja, hogy a tudatunk néhány része tágabban észleli a jelent és így kiterjed messzebbre a jövõbe, mint ahogy az egyszerû ébredõ tudatunk teszi.
Pszichokinézis képesség egyedül a gondolattal mozgatni vagy más módon hatni a tárgyakra. A speciális esete a levitáció, amely képességgel a test lebeg a levegõben. További rokon jelenség a materializáció és dematerializáció, a képesség, amely látszólag a semmibõl formál dolgokat vagy feloldja õket.

Még ha ezen képességek némelyike szokatlan is, azért tény, hogy nincs érv ezek létezésével szemben. Éppen azt mutatja, hogy ezek léteznek mint egyszerû lehetõségek, amik a legtöbb emberre vonatkoznak. Nem tartható érv, hogy „ezek összeütköznek a természet törvényeivel". Ezek csak a mi jelenünkkel, a természettörvényekrõl alkotott túl szûk fogalmainkkal ütköznek. Levitáció például jól bizonyított a történelmi és a modern idõkben is. Az egyik legismertebb eset Giuseppe da Coppertino olasz szerzetesé, aki szószerint repült a templomába egy gyülekezet elõtt, amelynek tagja volt a filozófus Gottfried Wilhelm Leibniz és a braunschweigi herceg.

A telepátia látszik a leginkább megszokottnak, fõleg a közeli hozzátartozóknál, mint az anya és gyermeke. Tény, hogy a telepátiát nem tanulmányozták sokat, valószínûleg azért, mert annyira megszokott volt. Mi egész egyszerûen nem vagyunk tudatában annak, mikor gondolkodunk sajátmagunk és mikor gondolkodnak mások bennünk. Meg kell kérdeznünk magunktól, vajon a megértésnek van-e olyan jelentõs eleme, mint a telepátia, közös és megosztott tudat, és vajon a megértés elvesztése részben nem a telepátia távollétének tulajdonítható-e. Biztosan tapasztaltunk valamennyien olyan jelenségeket, mint az emberi kedvesség érzékelése vagy rosszkedv, mint „sugárzás", bár sem szavakat, sem pillantást nem váltottunk. A nyáj tulajdonság és faji ösztönök az állatoknál a telepátiával magyarázható.

Tény, hogy a projekció jelensége általános, ez abban mutatkozik meg, hogy már sok ember mer nyíltan beszélni a tapasztalatairól. Mostanáig nem sok embernek volt kellõ belsõ ereje felülemelkedni a közvélemény és a tudomány általi gúnyolódáson.

Ehhez kapcsolódva alkalom nyílik, hogy ejtsünk néhány szót a dogmatizmusról, amely sajnálatos módon még nagymértékben jelen van a tudományban. Hinni, hogy tudod, figyelmes vizsgálódás nélkül, az dogmatizmus. Megtagadni valaminek a vizsgálatát azt állítva, hogy „összeütközik a természet törvényeivel", az a dogmatizmus. A valóság tényeit elvetni, azt állítva, hogy nem illik bele az uralkodó hipotézisbe, az dogmatizmus legrosszabb fajtája, azaz a saját mindentudásunkba vetett hit, amely szerint lehetetlen új felfedezést tenni, ami a jelen hipotézist kiütné, pedig a hipotézis mindig átmeneti. Tény, hogy az egész tudománytörténet annak a története, hogy egy rosszabb, korlátozottabb hipotézis kénytelen megadnia magát egy jobb, többet magába foglaló újabbnak.

Összefoglalva elmondható, hogy a leírt szuperfizikai jelenségek világosan demonstrálják, hogy a tudat képes mûködni a fizikai testtõl lényegesen nagyobb függetlenséggel, mint ahogy a materializmus feltételezi:

A tudat képes a valóság közvetlen felfogására, a fizikai érzékelés használata nélkül. (Tisztánlátás, projekció.)
A tudatnak térben és idõben lényegesen szélesebb a tartománya, mint a fizikai érzékelésnek. (Tisztánlátás, pszichometria, prekogníció.)
A tudat nincs izolálva egy egyénhez, vagy szeparálva, hanem megosztható az egyének között. (Telepátia.)
A tudat függetlenül létezik a fizikai test nélkül is. (Projekció.)
A tudat képes közvetlenül hatni az anyagra. (Pszichokinézis.)

Ha a tudat képes függetlenül létezni a fizikai test nélkül is, akkor képes fennmaradni a fizikai test halála után is. „Nincs halál" ahogy a spiritiszták állítják és egy pártatlan nézõpontból szemlélve több szól e gondolat mellett, mint ellene. A spiritiszta jelenségek meggyõzõek. A spiritiszta hipotézis egy elfogadható magyarázata neki. Mégis sok ember viseltetik ellenszenvvel a spiritiszták által leírt „spirituális világgal" szemben. Ez triviálisan ízetlen, túl emberi és nem tudja kielégíteni a vágyunkat az igazi lelkiség felé. Mindamellett ez a tény adja a spiritizmusnak a valóság impresszióját. Miért kell az embernek nemesednie és bölcsebbé válnia csak azért, hogy kikerüljön e halandó testébõl?

A spiritizmus mutat nekünk egy új életet a „fátyol mögött". Bár ez az élet nem rendelkezik sokkal több értelemmel, mint amit a materializmus mutat a fizikai életre. Teljesen eltérõ, nagyobb és több pozitív perspektívát kapunk attól az ideától, hogy az élet egy iskola a nyerõ tapasztalatokért, a tudás kifejlesztéséért. És akkor egy földi létezés nem elegendõ. Az újjászületés ideája, a reinkarnáció egyre elterjedtebb nyugaton az utóbbi idõben.

Egy komoly kutató, prof Ian Stevenson az USA-ban, tanulmányozott embereket, akik állították, hogy emlékeznek elõzõ életeikre. Õ 20 reinkarnációra emlékeztetõ esetet dokumentált.

Mindaz, amit eddig felsoroltunk több, mint elég megcáfolni az egyoldalú materialista világnézetet. Ez megfelel a bevezetõnek egy jobban tartható világszemlélet és életszemlélet számára. Egy ilyen szemlélet a valóság nagyobb részét fogja lefedni, mint ezideig. Ez egy olyan szemlélet, ami nagyobb játékteret enged a tudat számára, egy függetlenebb szerepet az univerzum drámájában.

Vannak akik azt gondolják, hogy a tudomány fogja kifejleszteni ezt az új világképet saját magában. Mindamellett az új világszemlélet már teljesen ki van fejlesztve és majd 2700 éve létezik.

/Részlet Henry T. Laurency, Hylozoik írásából/