Álom
2007 augusztus 16., csütörtök 12:09
Egy régi házban történt a szüleim utcájában, amit megnéztem belülrõl, mert felújították. Érdekes módon a kivülrõl kicsi ház, belül hihetetlenül tágas volt. Vakító fehér falakkal és szép gipsz mintákkal rajta. Minden világos volt és benne a bútorok újak. Egy kolleganõm, aki aztán átváltozott egy másik személlyé (barátnõvé)ott szállt meg éjszakára. A ház tetõtere is be volt építve. Egy meredek ingatag létrán kellett felmászni. A tetõtér is nagyon szépen berendezett volt, galambok + rigók röpködtek szabadon fent. Ágyakat láttam a fenti szobákban. Csodálkoztam és asszem irigykedtem is, h nekem nem lesz ilyen sosem.
Ugyanazon az ingatag létrán mentem aztán lefelé és egy idegen férfi nyujtotta a kezét, h segítsen lemenni. Sikerült, nem estem le.
kívül kicsi, belül tágas ház: rejtett képességek
világos belsõ, vakító fehér falak: spiritualitás
gipsz minták: tapasztalatok
új bútorok: elhagyott rossz beidegzõdések
kolléganõbõl barátnõ: emberi kapcsolatok javulása
beépített, szépen berendezett tetõtér: magasabb spirituális szint, értékek
ingatag létra: lassú és óvatos megközelítési lehetõség
galambok, rigók: extraszenzorikus képességek
Álmaink, azaz a tudatalattink mindig a nekünk magunknak üzen, mindig rólunk, hozzánk szól. Nem egyértelmûen megtörtént vagy majd ezután megtörténõ dolgokról szól, hanem pontenciálisan megtörténhetettrõl vagy megtörténhetõrõl.
A kezét nyújtó férfi szellemi segítséget jelent. Ha nem álomszimbolikában gondolkodunk, hanem sorsszimbólumokban, akkor a férfi valóban tanító minden nõ számára. A szülõi házba azért térünk vissza, mert leszületésünkkel hozott jellemünk ehhez a helyhez kötõdik, ott marad meg az energetikai lenyomata, ott van lehetõségünk ahhoz visszatérni, amennyiben a különbözõ megpróbáltatásaink során, a sok belsõ átalakulással esetleg távol kerültünk egykori önmagunktól.
Szóljon hozzá!