Deja vu

2007 augusztus 16., csütörtök 11:35

A "deja vu" rendszerint visszatérõ kérdés, és ez nyilván nem véletlen. Tudatalattink egyik kommunikációjáról van szó, amikor - anélkül, hogy például álmodnánk. - fontos üzenetet továbbít a tudatos szintre. Ezt az információt nem lehet nem venni, hiszen amikor ilyen érzésünk támad, az nagyon is felhívja önmagára a figyelmet. Úgy tûnik, mintha egy adott helyzetet valaha már megéltünk volna. S hogy megéltünk-e vagy nem az csupán dimenzió kérdése. Jelenlegi életünk síkjából szemlélve mi is lehet a "deja vu"?

Egy korábbi életbeni megtapasztalást felidézése. Ez a magyarázat nagyon gyakori, különösebben részletezni nincs is értelme.
Egy, a tudatalattink által már elõkészített esemény bekövetkezése.

Tudatalattink elõzetesen gyakran dolgozik egy-egy élethelyzet elõkészítésén. Nem egyszer álmaink útján is. A nagy találkozásokat például rendszeresen elõkészíti. Az, hogy valaki az elsõ látásra szimpatikus vagy úgy tûnik, mintha már régóta ismernénk, nyilván nem véletlen. Ez a tudatalatti gondos alapozó munkájának eredménye. Néhány esetben a tudatalattink rövid idejû bevillanás avagy flash* útján küld információcsomagot a tudatos szintre, amit akkor különösebben nem is értékelünk. Amikor azonban az adott esemény bekövetkezik, erre a bevillanásra úgy emlékszünk vissza, mintha ezt a szituációt már megéltük volna.

Mindkét esetben az a lényeg, hogy figyeljünk fel arra az élethelyzetre, amikor a "deja vu" érzésünk megjelenik, mert valami fontos üzenete van számunkra.