ayers Ausztrália lakatlan belsõ vidékének közepén magasodik az Uluru, más néven Ayers Rock szigethegy hatalmas homokkõtömbje, amelyet szent helyként tisztelnek a helybéli pityantyatyara, lurittya és más nyugati-sivatagi törzsek. Az õslakók hite szerint egy természetfölötti lény lakik a hegyen: Wanambi, a Szivárványkígyó. A hagyomány szerint szellemlények nagy csatája zajlott egykor ezen a helyen, mert Kunia, az itt tanyázó Szõnyegkígyó nem vett részt egy ünnepségen, amelyre egy másik kígyó, Uru hívta meg, a maga felségterületére. A sértést követõ összecsapásban jött létre az Uluru.

A szent tájak az õslakók hitvilágának, rítusainak és mitikus történelmének alapjául szolgálnak, mivel a földet az álom, vagyis a teremtés idõtlen pillanata megtestesülésének tekintik. Hitük szerint ezeknek a szent tájaknak különleges hatalmuk van, amit Ausztrália különbözõ részein miwinek vagy djangnak neveznek. Ezt a titokzatos erõt, úgy mondják, gyakran érezni is lehet ezeken a szent tájakon.

Az õslakók közösségei megszabott rend szerint felügyelnek ezekre a kultikus helyekre, amelyek mind a Föld teremtésében részt vevõ mitikus lények, égi hõsök vagy álomszellemek tetteit örökítik meg. Egy-egy ilyen szent helyet a hozzá tartozó álommítosz határoz meg és jellemez. A mondák szerint egy álomszellem haladt át a tájon az idõk kezdetén, s ekkor hozta létre a hely domborzati sajátosságait: az ilyen' álomeseményeket elbeszélõ történetekbõl tevõdik össze "a dombok mondakincse".

A szent helyek varázserejének megõrzéséért egy-egy fõember vagy õrzõ felel. Ö vezet minden szertartást, ö az, aki emlékezetében megõrzi a dalokat, õ idézi meg az álomszellemeket a szertartások során. Az õslakók hite szerint csakis az ö tevõleges közremûködése tarthatja életben a szent helyeket. Ha senki nincs, aki az örökébe lépjen és átvegye a megbízatását, akkor úgy tartják a szent táj elveszíti mitikus erejét, és közönséges földdarabbá változik vissza. Ha ez bekövetkezik, az õslakók általában "meddõ vidék"-nek tekintik a tájat Az ausztráliai õslakók számára a föld szellemi és egyben fizikai valóságot is jelent. S amikor a teremtésrõl, a nagy Álomról énekelnek, a táj jótékony varázserejének hódolnak.