Sabine tábornok, aki 1730 és 1739 között Gibraltár kormányzója volt, meggyõzõdéssel vallotta, hogy a szellemlátomások között vannak valódiak. Hite saját tapasztalatból fakadt, amelyet 1783-ban meg is írt a Gentleman's Magazinban. A tábornok egyszer súlyosan megsebesült a harctéren. Lábadozása alatt egy éjjel különös látomása volt. Gyertyával megvilágított szobában feküdt, de nem jött álom a szemére. Hirtelen szétnyílt az ágy függönye, s tisztán láthatóan ott állt elõtte szeretett felesége, akirõl úgy tudta, otthon van Angliában. Aztán, amilyen váratlanul jött, úgy el is tûnt.

Nem sokkal késõbb érkezett a hír, hogy Sabine felesége meghalt, éppen abban az idõben, amikor megjelent férje elõtt Sabine víziója klasszikus krízislátomás volt, olyasvalakinek tipikusan egy távoli, szeretett személynek az éjszakai ébrenlét alatt jelentkezõ képe, aki valamilyen traumatikus esemény, leggyakrabban a halál küszöbén áll. A szellemlátomások általában élõ, de olykor halott emberek vagy állatok paranormális azaz az érzékelési tartományon túli észlelését jelentik. A vizuális észlelés mellett elõfordulhatnak szokatlan hangok, szagok, alacsony hómérséklet, és megjelenhetnek mozgó tárgyak is. A megjelenõ holtakat kísértetnek vagy szellemnek nevezik; ha valaki önmaga mását doppelgüngerét, alteregóját látja, azt a közeli halál jelének tartják.

caergwrle_bridge_340

A szellemek lehetnek valószerûek vagy elmosódottak, s legtöbbször váratlanul jönnek és mennek. Át tudnak hatolni a falon, tömör tárgyakon, árnyékot vethetnek és a tükörben is láthatók. A haláluk után visszatérõk rendszerint olyan ruhákban tûnnek fel, amelyeket életükben hordtak; míg az élõk szelleme korabeli viseletben jelentkezik. Bizonyos helyekrõl nem lehet tudni, miért járnak oda a szellemek, de legtöbbször ott bukkannak fel, ahol valamilyen véres esemény játszódott le, például harcmezon vagy gyilkosság színhelyén. Úgy tûnik, a legtöbb szellem határozott céllal érkezik: figyelmeztetni akarnak vagy megnyugtatni, de lehet, hogy fontos hírük van. A jelenéseket többnyire egyetlen szemtanú észleli, de az esetek körülbelül harmadrészérõl úgy tudni, hogy egyszerre többen is látták õket.

A fantompilóta
A szellemek legtöbbször elalváskor vagy ébredéskor jelennek meg, de olykor ébrenléti állapotban is feltûnnek. 1960-ban John Church asszony éppen Indiában tartózkodott, amikor egy éjjel arra ébredt, hogy valaki a nevén szólítja. A szobában tisztán kivehetõen egyenruhába öltözött testvére állt, aki egy repülõgépen pilóta volt a New York állambeli Goshenben. A jelenés egy pillanat múlva elhalványult. Church asszony késõbb megtudta, hogy amikor látta õt, fivére éppen veszélyben volt, gépe majdnem lezuhant. Számos ehhez hasonló történet kering háború idején, amikor a katonák a harc kritikus pillanataiban megjelennek szeretteik elõtt. A szellemlátást másfajta körülmények is kiválthatják, például egyhangúság, elszigeteltség, nagy hideg, erõs szél, éhezés, kimerültség, önkívületi állapot, elhatalmasodó stressz vagy súlyos veszélyhelyzet. Bizonyos jelenések félálomban tûnnek fel; ilyenkor a tudatalattiban. különleges képek keletkezhetnek.

nyitra "Szellemes" elméletek
Egyetlen elmélettel lehetetlen a kísértetlátomások jelenségét megmagyarázni. Sok vízió esetében egyszerûen az érzékelés torzulás áról lehet szó, amelyet például a rossz fényviszonyok idéznek elõ. Egy másik magyarázat szerint az ilyen látomások voltaképpen hallucinációk. A fantaziálásra hajlamos személy tudat alatti hite vagy szükségletei lelki képek formájában egy fajta ábrándozásként vagy vágyálomként vetülnek ki. Louisa Rhine ameríkai kutató 8000 szellemlátomás között csak egy olyat talált, amelyet érzékcsalódással nem lehetett megmagyarázni. Az idõsebb embereknek például legalább a fele beszámol arról, hogy elhunyt házastársukat hallucinációk formájában látják vagy hallják.
Edmund Gurney és Frederic W. H. Myers, az 1882-ben életre hívott londoni Pszichikai Kutatások Társasága két alapító tagja úgy vélte, hogy a telepátia összefüggésben van a jelenésekkel. Myers szerint létezik egy tudatküszöb alatti tudatosság, az egyén "energiaközpontja", amelyet a különleges érzékenységgel megáldott emberek képesek észlelni. Gurney úgy vélekedett, hogy a szellemlátomásokra magyarázatot adhat az ESP az érzékeken túli észlelés -, s hogy a kísértetek olyan hallucinációk, amelyeket az idéz elõ, ha valaki erõsen gondol az elhunytra, így telepatikus úton benyomásokat szerez arról, mi játszódhat le a "másik" tudatában.
Más teoretikusok szerint minden elõ anyag tartalmaz egyfajta "étert", amelyben a benyomások megmaradnak s késõbb mások által elõhívhatók. Lehet, hogy a szellemek a múltat, a jelent és a jövõt összekötõ "idõcsúszások" révén utazgatnak.

Könyvajánló

Megrendeléshez katt a képre

A SZELLEM JELENSÉGE A MÛVÉSZETBEN ÉS A TUDOMÁNYBAN

A kiváló személyiségek teljesítménye többféle módon szemlélhetõ. Láthatjuk õket akár egyéni fejlõdésük, akár az õket befolyásoló történelmi hatások, vagy akár a nehezen meghatározható kollektív hatások - más szóval a korszellem - fényében. Jung figyelme mindenekelõtt a korszellemet kompenzáló vagy az abból fakadó nagy kulturális mozgalmakban - kiváltképpen az alkímiában -, valamint az egymásból oly különbözõ területeken, mint a medicina, a pszichoanalízis, az orientalisztika, a képzõmûvészetek és az irodalom, úttörõ elméleteket hozó teremtõ emberi szellem felé irányul.A fejezetek - PARACELSUS, a sinológus RICHARD WILHELM, FREUD, PICASSO és JOYCE Ulysess-könyve - e központi téma szemléltetésére szolgálnak; két további írás az irodalmi alkotást tárgyalja, az egyes költõk személyes sajátságaitól és pszichológiájától függetlenül. A tudományos és mûvészi kreativitásnak az archetipikus struktúrákban, s különösképpen a "szellem-archetípus" dinamikájában rejlõ forrása, jelentõs ellenpontját adja a jelen esszéválogatás alapjául szolgáló témának.

Bolti ár: 3360 Ft
Kedvezményes ár: 3192 Ft (internetes kedvezmény 5%)