A fiziognómia õsi mûvészete

Egy párizsi nõ 15 esztendõs leányáról akarta hallani Johann Kaspar Lavater svájci fiziognómus véleményét, aki azonban küldött egy levelet az anyának azzal, hogy azt csak hat hónappal késõbb nyissa fel. Öt hónapra rá a leány meghalt. Kétségbeesett anyja felbontotta Lavater levelét, amelyben az állt, hogy leánya tökéletesen szabályos arcvonásai õt arra engedték következtetni, hogy hat hónapon belül meghal.

Lavater, aki 1741 és 1801 között élt, kora legelismertebb fiziognómusa volt. A jellemolvasást és az arcvonásokból történõ. jóslást mesterfokon ûzte, s fõmûve, az 1775 és 1778 közt megjelent Physiognomische Fragmente (Fiziognómiai vázlatok), melyet számos nyelvre lefordítottak, 100 éven át vezérfonal maradt. Két év. századdal korábban, 1586-ban Giambattista Della Porta nápolyi természettudós (1535-1615), aki a fiziognómusok fõpapjának számított, megírta a De humana phsiognomia (Az emberi fiziognómia) címû mûvét. Lavater és mások, akik Della Portát követték, sokat merítettek ebbõl a könyvbõl, amely értékes személyes megfigyeléseket és klasszikus szövegek enciklopédikus ismertetését tar. talmazza. lavater2

Az arcok már az ókori babilóniaiakat és egyiptomiakat is elbûvölték, Kínában pedig az arcvonásokból történõ olvasás mûvészete mint az orvoslás kiegészítõ tudományága már több mint 2000 éve kialakult. Az elsö fiziognómiai feljegyzések valamikor az i. e. III. században születtek az ókori Görögországban. Késõbb, a középkor folyamán a tudományág összefonódott a tenyérés- csillagjóslással, s ez a tendencia még számos XVII. századi fiziognómiai mûben is jócskán megmutatkozik.
Cesare Lombroso olasz orvos, büntetõjogász és antropológus (1835-1909), a kriminál. antropológia megalapítója mintegy 600 bûnelkövetõ fiziognómiai jellegzetességeit vizsgálta meg. Alapgondolata, miszerint bizonyos testi vonások mindig összefüggésben vannak bizonyos lelki torzulásokkal, nem állta ki az idõ próbáját. Az érzemek kifejezõdését az embernél és az állatoknál elsõként Darwin vizsgálta tudományos módszerekkel 1871-ben felvázolta azokat az általános szabályszerûségeket, amelyek az élõvilágban ezeket a kifejezõdéseket irányítják, s megteremtette az összehasonlító biológia speciális ágát.

A XX. század elején Claude Sigaud francia orvos és tanítványa, Louis Corman az emberi arc és jellem közti összefüggéseket vizsgálva létrehozta a pszichomorfológiát, az emberi arc tanulmányozásának biológiai törvényszerûségekre és közvetlen megfigyelésekre alapozott kísérleti és összehasonlító módszerét.
A pszichomorfológia keretében ma az orvosok és pszichológusok az emberi magatartást tágabb perspektívából szemlélik, figyelembe véve azokat a tényezõket is, amelyek befolyásolhatják a viselkedést és a jellemet, például a családtörténetet, klimatikus környezetet, táplálkozást, neveltetést.

Bár a hagyományos fiziognómiát bizonyos értelemben ma is csalásnak, kuruzslásnak tekintik, a külsõ vonások és a jellem közötti összefüggés õsi felismerését nem szabad teljes mértékben elvetni. S a jó fiziognómus talán egy kicsit pszichológus is.
Ma már tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a külsõ testi jegyek és bizonyos lélektani folyamatok között kapcsolat van. Bár egyelõre nem ismeretes, pontosan miként, az embriológiai és genetikai kutatások megerõsíteni látszanak a tényt, miszerint a gének domináns szerepet játszanak az arcvonások kialakulásában. Tudjuk például, hogy a Down-kór, amelyet minden esetben kromoszóma-rendellenesség idéz elõ, rendkívül jellegzetes külsõ bélyegekkel kerek arc, a szemhéj mongolredõje stb. társul. A gyakorló orvosok napjainkban sajátos fiziognómiai jegyeket keresnek a normális tól eltérõ pszichoszexuális viselkedés, elmezavar és más mentális problémák esetében.

Könyvajánló

Megrendeléshez katt a képre

Aztán, mint mindig, beszámolt azokról az élményekrõl, amelyeket útközben gyûjtött. A nagy és kis világot a magasztos és nevetséges dolgaival egy mindent megértõ és megbocsátó jóság szemüvegén keresztül nézte, és a csodálatos humora nevetést csalt oda is, ahol mások csak az élet mogorvaságát látták. Megvolt az a csodálatos adottsága, hogy tudott figyelni a kis dolgokra, amelyre azok, akik a világot mindig nagy fontoskodással nézték, egyáltalán nem voltak képesek. Gyakran drámaian számolt be azokkal a parasztokkal folytatott beszélgetéseirõl, akikkel útközben találkozott, és akik õt sok éve ismerték, inkább neki panaszkodtak, mint némelyik gyóntató atyának.

Vagy arról a gyakran meglepõ ravaszságról, dörzsöltségrõl mesélt, amellyel ezek az emberek harcoltak a nemesség ellen, amelynek elõírásait zseniális agyafúrtsággal fordították saját hasznukra vagy kerültek meg. Sok megható történetrõl is beszámolhatott, és így gyorsan elrepültek ezek az esti órák.

A beszélgetésünk azokra a dolgokra terelõdött, amelyek mindkettõnket különösen érdekeltek, és a kedvenc témánkról beszéltünk az alkímiáról, a királyi mûvészetrõl.

Bolti ár: 2100 Ft
Kedvezményes ár: 1995 Ft (internetes kedvezmény 5%)