A frigyláda az egyik legmegragadóbb, Templommal kapcsolatos tárgy. Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, mi történhetett a frigyládával, és rengeteg a hollétével kapcsolatos spekuláció. Egyesek úgy vélik, hogy a Vatikánba vitték más templomi edényekkel együtt, mint ahogy az például a római emlékművön, Titus diadalívén látható. Sok olyan hiteles, ókori történetírási emlék - és még több népszerű legenda - létezik, amely arról tesz tanúbizonyságot, hogy számos szent edényt Rómába hurcoltak. Ez azonban nem vonatkozik az első Templom legszentebb tárgyára, a frigyládára.

Míg egyesek azt állítják: bizonyítékuk van rá, hogy a láda Etiópiában van, és természetesen a mozilátogatók igen fantáziadús változatot kaptak a történetről az Elveszett frigyláda fosztogatói című filmben, a valóságban az „elveszett" frigyláda nem pontos kifejezés a zsidó nép álláspontjára vonatkozóan - ugyanis mi mindig is pontosan tudtuk, hol van a frigyláda. Tehát a láda „elrejtettnek", ráadásul igen jól elrejtettnek mondható, de semmiképpen sem „elveszettnek".

A hagyomány feljegyzi, hogy Salamon király már az első Templom építése közben - isteni ihletésre - tudta, hogy azt végül le fogják rombolni. Ilyen módon Salamon - a valaha élt legbölcsebb ember - intézkedett arról, hogy a Templom-hegy alatt egy hatalmas labirintus-, útvesztő-, kamra- és folyosórendszer épüljön. Megparancsolta, hogy egy különleges helyet építsenek a föld gyomrában, ahol a Templom szent edényeit el lehet rejteni a közelgő veszély esetén. A Midrás tradíciója azt tanítja, hogy Jósijáhú, Izrael királya, aki körülbelül negyven évvel az első Templom lerombolása előtt élt, megparancsolta a lévitáknak, hogy rejtsék el a ládát, együtt a Menórával és számos egyéb tárggyal* ezen a titkos helyen, amelyet Salamon készíttetett.

Ez a helyszín fel van jegyezve a forrásainkban, és ma vannak olyan emberek, akik pontosan tudják, hol van ez a kamra. Azt is tudjuk, hogy a láda még mindig ott van, háborítatlanul, és várja azt a napot, amelyen előkerül. Néhány éve kísérletet tettek arra, hogy ásatásokat végezzenek e kamra irányában, de ez kiterjedt muszlim zavargásba és lázongásba torkollott. Sok vesztenivalójuk van, ha a láda előkerül, mert az egész világ előtt bebizonyosodik, hogy valóban létezett a Szentély, és ilyen módon a zsidók valóban igényt formálhatnak a Templom-hegyre. (Az iszlám Wakf - a Templom-hegyet felügyelő testület -hivatalos álláspontja az, hogy sosem volt Templom, és hogy a zsidóknak semmilyen joguk sem fűződik a helyhez).

*mint például Áron botja, amely mandulavirágokat hajtott a Kórach-hal kapcsolatos vita során (Mózes 4. könyve, 16), a mannás korsó, amely bizonyságképpen került elhelyezésre a Szentek Szentjében, és a kenetolajt tartalmazó korsó

/forrás: http://www.templeinstitute.org/magyar/frigylada.htm/