Mi az Ajurvéda?
Az Ajurvéda szanszkritül élettudományt jelent hagyományos indiai gyógymód, az egészséges, kiegyensúlyozott élet tudománya. A Védák az indiai filozófia legõsibb szent írásai, az i. e. 15. és 5. század között keletkeztek.
Az Ajurvéda alapja a test, a lélek és a szellem egységének feltételezése, amely egység egy nagyobb egész része. A tibeti orvoslás, a gszo-rig, az Ajurvéda adaptációjaként fogható fel.
Ki végezhet ajurvédikus kezelést?
Az ajurvédikus gyógyászat háromezer-ötszáz évnél is idõsebb. Indiában ma is az egyik választható forma a nyugati, természettudományos gyógyítás mellett. Az ajurvédikus orvoslást olyanok alkalmazhatják, akik hatesztendõs egyetemi képzés után külön engedélyt szereznek rá.
A különbözõ masszázsok és lazító gyakorlatok is az ajurvédikus gyógyászat módszerei közé tartoznak.
Az Ajurvéda-kezelés
Dósák
A világegyetemet öt elem alkotja, a levegõ, a föld, a tûz, a víz és az éter, és ezekbõl áll össze az emberi test is. Az öt elem különféle kombinációi alkotják a három alapvetõ bioenergetikai elvet, amelyeket dósák néven ismerünk. A három dósa neve vata, pitta és kapha, ezek befolyásolják a szervezet valamennyi mechanizmusát. A vata a levegõ és az éter, a pitta a tûz és a víz, a kapha pedig a föld és a víz kombinációja. A legtöbb emberre jellemzõ valamelyik dósa túlsúlya, ez határozza meg test- és személyiségtípusunkat. Természetesen léteznek kevert típusok is.
A háromféle energia fel-alá áramlik a testünkben, és kedvezõ, illetve kezdvezõtlen hatásokat fejt ki. Az ajurvédikus orvos feladata felmérni a dósák hatását, és kiküszöbölni közülük a károsakat. A cél az, hogy a három dósa minél inkább egyensúlyban legyen, mert minél harmonikusabbak, annál egészségesebb az ember.
Ismerjük fel saját típusunkat!
A dósák határozzák meg testtípusunkat, karakterünket, és azt is, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Ez az ismeret teszi lehetõvé a szakértõ orvos számára, hogy a nekünk megfelelõ táplálkozás, mozgás és terápia kiválasztásával hozzásegítsen minket ideális egészségi állapotunk eléréséhez és megtartásához. Saját típusunk meghatározásához ad támpontokat a következõ táblázat, de néhány egyszerû megfigyelés is hasznos lehet. Ha például a repülõtéren ülünk, láthatjuk, hogy néhányan idegesen rohangásznak fel-alá, szorongva keresgélik járatuk adatait a monitoron: õk vata személyiségûek. Mások dühösen ordítoznak, összevesznek a légitársaság alkalmazottaival, õket okolják a késésért, ezzel pitta személyiségrõl árulkodva. Megint mások megadóan fogadják a helyzetet, és türelmesen várnak a sorukra, õk a kapha típus megtestesítõi.
A vata túlsúlyú személyiség:
A pitta túlsúlyú személyiség:vékony, hízásra nem hajlamos testalkatú
rendszertelenül éhezik meg
bõre száraz, durva
keze-lába hideg, nem szereti a hideg éghajlatot
felszínesen alszik, könnyen felébred
gyorsan és rendszertelenül eszik
rosszul alszik, nyugtalan
szenvedélyes, rajongó, élénk képzelõerejû
hajlamos a túlzásokra
gyorsan felfogja az új információkat
hajlamos a székrekedésre
átlagos, se nem kövér, se nem sovány testalkatú közepes kitartás és erõ jellemzõ rá
éles eszû
vállalkozó kedvû, precíz és ügyel a részletekre
nem szereti a meleg idõjárást, könnyen megizzad
szereti a hideg ételeket és italokat, a hûvös éghajlatot
jó vezetõ
nem hagy ki egy étkezést sem
könnyen megharagszik, ingerlékeny, jó a kifejezõkészsége
emésztése jó, könnyen megéhezik és megszomjazik
nem szereti vesztegetni az idõt, szigorú idõbeosztással él
Növényi kivonatok
Növényi kivonatok
Az ajurvédikus orvoslásban mintegy ötezer növényt alkalmaznak, amiket speciális ültetvényeken vagy botanikus kertekben tenyésztenek. Ezekhez járulnak a különbözõ, általában kezeletlen állati és ásványi eredetû anyagok.
Feszültségoldó gyakorlatok
Az ajurvédikus gyógyászat kezelési módszerei közé tartoznak továbbá bizonyos természetgyógyászati terápiás eljárások, amik a nyugati gyógyászatban is ismeretesek: a nap melegének, a fénynek, a levegõnek,
a víznek, a gõzfürdõknek, az inhalálásoknak és beöntéseknek, koplalásoknak és masszázs oknak az alkalmazása.
Az ajurvédikus eljárások részei továbbá az Indiából származó hatha-jógából ismert meditáció, kontempláció, többféle légzõgyakorlat és testhelyzet. Ezek mindegyike a testi-lelki feszültséget oldja. (A hatha jóga a jóga legismertebb, Nyugaton is elterjedt formája. Magyarországon is megfordult Selvarajan Yesudian.)
Táplálkozási szabályok
Bizonyos javaslatok az életmódra és az életkörülményekre vonatkoznak, hisz ezek szintén hatással vannak a páciens testi és lelki állapotára. Ilyen javaslat például, hogy a napot meditációval és jógagyakorlatokkal kell kezdeni, vagy hogy
a napés évszaknak megfelelõen kell táplálkozni.
Reggelenként és a meleg nyári hónapokban csak könnyen emészthetõ ételeket szabad fogyasztani, például gyümölcsöt, magvakat vagy olyan tejtermékeket, mint a joghurt. Délben és télen viszont táplálóbb és nehezebb ételek ajánlatosak, amik biztosítják a szükséges "meleget": zsírok, tej, bab, stb.
A nap folyamán kellõ mennyiségû folyadékkal kell a testet "hûvösen" tartani, és elõsegíteni a salakanyagok távozását.
Különbözõ ízek
Az ajurvédikus táplálkozásban a különbözõ ízeknek is szerepük van. Az Ajurvéda hat ízt különböztet meg: édes, sós, savanyú, csípõs, keserû és összehúzó. Az ízek befolyásolják a temperamentumot, a vér összetételét, a vesét és az emésztõnedveket, pozitív vagy negatív hatásuk van az egész szervezetre.